Ez a film már kapott, hideget, meleget. Dícsérték és leszólták Eastwood papát a rendezésért. Egy emberről szól és bár csak utalások és rövid jelenetek vannak felnőtté, férfivá válásáról még is össze lehet rakni a képet. Egyszeri mezei, átlag amereikai suttyó, aki nem is akar több lenni, nem akarja eljátszani, hogy két lövés közben Ő bizony görög drámákat olvas és komolyzenét hallgat. Felvállalja a film a döntéseket, a személy döntéseit. Nem egyszerű egy mesterlövész helyzete, mindig a háború vége dönti el (melyik oldalon, vesztes-nyertes állt), hogy ítéli meg a társadalom. Mocskos orgyilkos vagy hős hazafi. Aki lőtt már élőlényre távcsöves puskával, és látta az áldozat szemét, az megérti a vívódást. Itt nem lehet elkerülni a kontaktust, nem ..... Elhúzzam az elsütő billenyűt vagy sem .... Megöltem egy 10 éves forma gyereket vagy meggmentettem egy szakasz életét, nézőpont kérdeése ismét (gyilkos-hős) Mindenki döntse el magában...... Kár kihagyni a filmet.